A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a színről, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkeresik plakátjaikat, előveszik legendás narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez a rutin, amit már sokszor megéltek. Mindössze három év alatt, amely során leveseket öntöttek, kukoricaliszt festéket fújtak és számos utat blokkoltak, a klímavédelmi aktivisták csoportja az Egyesült Királyság egyik legmegvetettebb kampányoló szervezetévé vált. Szombaton azonban várhatóan több száz aktivista gyűlik össze London belvárosában, ám ez a JSO esemény jelentősen eltér az eddigiektől. Először is, a rendezvény létezése nem titok. Másodszor, valószínűleg nem lesz olyan tömeges zavargás, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük, a JSO, saját szavaikkal élve, „felakasztja a fényvisszaverő mellényt”, és véget vet a polgári engedetlenségi kampányának.

A csoport hivatalos álláspontja az, hogy megnyerték harcukat, hiszen követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, a kormány politikájává vált. A JSO tagjai azonban magánéletükben elismerik, hogy a zavargásokat büntető szigorú új hatósági jogkörök szinte lehetetlenné tették számukra a működést. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati esemény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és nagyon megbíztunk egymásban” – tette hozzá.

A csoport nem az egyetlen, aki örülni fog. Számos autós, akiknek útját megzavarták, a művészetkedvelők, akiket felháborítottak a nagyszerű festmények elleni támadások, vagy a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megzavarták, valószínűleg örülnek, hogy végre búcsút mondhatnak nekik. A rendőrség is hasonlóan vélekedik, hiszen a JSO tüntetései több ezer órányi rendőri munkát és milliókat emésztettek fel. 2023-ban a Met Police közölte, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontos költséget okoztak.

A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel, például, hogy valóban vége van-e a zavaró klímavédelmi tüntetéseknek az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok elnyomása új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímavédelmi akciókhoz vezethet. Ezenkívül felmerül egy stratégiai kérdés is: a széleskörű közérdek ellenére a közvélemény sok esetben ellenséges volt a JSO-val szemben. Hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy hasonló sorsra jusson?

A JSO modellje kis, elkötelezett aktivisták csoportjait mozgósította, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximum zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. A csoportnak szigorú belső szabályai voltak, amelyek szerint az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – meg kellett várniuk, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők számára, mint Roger Hallam, aki öt év börtönt kapott a M25-ös autópálya forgalmának megzavarására irányuló összeesküvés miatt, a büntetés láttatása kulcsfontosságú volt a nyilvánosság számára. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a barátságtalan médiakép felélesztett, nagyobb hatalomra tett szert a „zöld őrültek” (ahogy a Sun újság nevezte őket) és más tüntetők megfékezésére. A politikai vezetők figyelembe vették ezt a kérést.

A legnagyobb változást a 2022-es rendőrségi, bűnügyi és bírósági törvény hozta, amely a „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatást zavaró” cselekedeteket törvénybe iktatta. Az olyan lazán meghatározott cselekedetek, mint a „súlyos distressz, súlyos bosszúság, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos élvezeti érték csökkenése” most potenciálisan súlyos bűncselekménynek számítottak. Ez új jogi utakat nyitott meg a hatóságok számára: a közszolgáltatás szándékos zavarására irányuló összeesküvés vádját. Most már a potenciálisan zavaró akciók megtervezése is súlyos börtönbüntetést vonhatott maga után. A következő évben a közrend védelmére vonatkozó törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket vezetett be, beleértve az „objektumokhoz való rögzítést”, a súlyos zavarás okozását alagútépítéssel, valamint a főinfrastruktúrák megzavarását.

Eközben a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, blokkolták a tüntetők jogát, hogy jogszerű magyarázatot kérjenek cselekedeteikre. A Fellebbviteli Bíróság elismerte, hogy a vádlott „hitét és motivációját” túl távolinak tartják ahhoz, hogy jogszerű indoklást jelentsen a tulajdon károsítása miatt. Ez azt jelenti, hogy már nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy joguk van festéket fröcskölni az épületekre, az úton ülni vagy más zavaró tevékenységeket folytatni, mivel a klímaváltozás nagyobb fenyegetést jelent. Ma a bíróságok előtt az egyetlen kérdés az, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt.

A JSO aktivistája, Sarah Lunnon elmondta: „Láttuk, hogy az embereket évekre börtönbe zárták.” David Spencer, a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi igazgatója, korábbi rendőr, úgy véli, hogy a törvény eddig gyakran a zavaró tüntetési formák mellett állt, figyelmen kívül hagyva más emberek jogait. A Liberty emberi jogi szervezet azonban másképp látja a helyzetet, és azt állítja, hogy a jogi változások a demokrácia ellen irányuló támadások. Ruth Ehrlich, az intézmény politikai és kampányvezetője szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kiállhatunk az általunk képviselt ügyekért”.

E körülmények között egyes klímaaktivisták arra a következtetésre jutottak, hogy ideje feladni a mozgalom régóta tartó felelősségvállalásának elvét – zavaró akciókat hajtanak végre, de már nem várják meg, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben a Shut the System (STS) nevű csoport számos bűncselekményt követett el pénzügyi és biztosító cégek irodáin, ablakokat betörve, festéket öntve, zárakat ragasztva, januárban pedig optikai kábeleket céloztak meg

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo