Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

A legutóbbi hírek szerint a Holdról származó első minták, amelyeket közel 50 év után hoztak vissza a Földre, megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék már egy szigorú biztonsági létesítményben, Milton Keynesben található széfben vannak elzárva, ahol a legelső pillantást vethettük rájuk. Professzor Mahesh Anand az egyetlen tudós az Egyesült Királyságban, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, amelyet „értékesebbnek” tart, mint az aranyport. A professzor elmondta, hogy „senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és nagy privilégium” számára.

Az Anandi professzor vezette csapat célja, hogy a por finomra őrlése és lézerrel való kezelésével alapvető kérdésekre találjanak választ a Hold keletkezéséről és a Föld korai éveiről. A porszemcsékben lehetnek bizonyítékok arra, hogy a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval való ütközés következtében keletkezett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Holdról származó köveket a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte össze, amikor a kapszula egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyszínen landolt. A robotkar, amely a talajba fúrt, összesen 2 kilogramm anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és a kapszula belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a 1976-os szovjet küldetés óta, és Kínát a világűr versenyének élvonalába emelte.

A tudományos közösség globális együttműködésének hagyományainak megfelelően Kína most először engedett hét nemzetközi kutatónak hozzáférést a mintákhoz, hogy új felfedezéseket tegyenek. A kis üvegcsék átadására egy fényűző ceremónián került sor Pekingben, ahol Anand professzor találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. A professzor elmondta, hogy „majdnem olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína messze előttünk jár az űrprogramokba való befektetéseik terén.” A legértékesebb rakományt a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában az első lépés a tisztaság biztosítása volt, ahol ragadós szőnyegeken léptünk be, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett felvennünk. A szigorúan ellenőrzött környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozza a szennyeződéseket. Ha a Földről származó anyag keveredik ezekkel az űrbeli porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti az Anandi csapata által végzett elemzéseket. A professzor egy sor széf előtt guggolt le, ahol gondosan kinyitott egyet, és óvatosan előhúzott egy ziplock zsákot három, ékszertartó méretű tartállyal. Mindegyikben egy átlátszó üvegcsét találunk, amelynek alján sötétszürke por gyülekezik. Ez a Hold pora. Első ránézésre talán nem tűnik különlegesnek, de annál lenyűgözőbb, ha belegondolunk a kozmikus útjába. Anand professzor hangsúlyozta, hogy az összesen 60 milligramm elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele.

A laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki valóban dolgozik a mintákkal, amikor az üvegcsék fel lesznek nyitva. Kay 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután megmutatta nekünk, hogyan vág meteorokat gyémántpengével. Ugyanakkor idegességét is kifejezte, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem könnyű újabbakat szerezni. A minták előkészítése után két további laboratóriumba kerülnek. Az egyik helyiségben egy bonyolult cső- és vezetékhálózattal rendelkező gépet láthatunk, amely az 1990-es évek eleje óta épül. A technikus, Sasha Verchovsky bemutatta a kis hengert, ahol a porszemcséket 1400 Celsius-fokra lehet hevítni. Ez segíti a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerését.

A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére, és a végére a minták elemzése valószínűleg megsemmisíti azokat. Kína a Chang’e 5 misszió óta tovább lépett, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása során visszahozta az első mintákat a Hold másik oldaláról, amely egy mélyen titokzatos hely, ahol hosszú ideje szunnyadó vulkáni lávafolyások nyomaira lehet bukkanni. Anand professzor reméli, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdete lesz Kína és a nemzetközi tudósok között, és hogy más országok is követni fogják a példát.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo