Indiai légicsapások – hogyan reagál Pakisztán? Négy lényeges kérdés
India és Pakisztán között folytatódó feszültségek újabb szakaszába léptek, miután India éjszakai légicsapásokat indított kilenc helyszín ellen Pakisztánban és a pakisztáni-adminisztrálta Kasmírban. Az indiai kormány „megbízható hírszerzési információkra” hivatkozva hajtotta végre a támadásokat, amelyek mindössze 25 percig tartottak, 01:05 és 01:30 között helyi idő szerint. A robbanások hangja sokakat felébresztett a régióban, és sokan döbbenettel figyelték a drámai eseményeket. Pakisztán válaszul azt állította, hogy csak hat helyszínt értek találatok, és azt is, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lőttek le, amit India nem erősített meg.
Az indiai légicsapások következtében Pakisztán hivatalos közlése szerint 26 ember vesztette életét, 46-an pedig megsebesültek a Line of Control (LoC) mentén végrehajtott indiai támadások és tüzérségi lövések következtében. Ezzel szemben India azt állította, hogy tíz polgári személy halt meg a pakisztáni tüzérségi tűz következtében a de facto határvonalon. Ez a drámai eszkaláció a múlt hónapban történt, Pahalgamban végrehajtott halálos merénylet után következett be, amely turisták ellen irányult, és tovább fokozta a feszültséget a nukleáris fegyverekkel rendelkező riválisok között.
India határozottan állítja, hogy világos bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a Pakisztánban működő terroristák és külső szereplők köze vannak a támadáshoz, amit Pakisztán határozottan tagad. Az iszlamabádi kormány hangsúlyozta, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékokat az állításaik alátámasztására. A korábbi években, 2016-ban és 2019-ben Indiának már voltak hasonló válaszlépései, amikor is a terrorista támadásokra reagálva végrehajtott légicsapásokat. A szakértők szerint a legutóbbi Pahalgam elleni támadásra adott válasz különösen figyelemre méltó, mivel három jelentős pakisztáni terrorista csoport infrastruktúráját célozta meg egyszerre.
India a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen csoportok kulcsfontosságú központjait támadta meg. Az indiai tájékoztatás szerint a legközelebbi célpontok Sialkotban található táborok voltak, amelyek mindössze 6-18 kilométerre vannak a határtól, míg a legmélyebb csapás egy Jaish-e-Mohammed központ ellen irányult Bahawalpurban, Pakisztán területén, 100 kilométerre a határtól. A pakisztáni kormány szerint csak hat helyszínt értek találatok, és cáfolta, hogy terrorista táborok léteznének.
A szakértők véleménye szerint India célpontjainak kiterjesztése, valamint a válasz szélesebb spektruma új irányt mutat a két ország közötti konfliktusban. Az indiai kormány reakciója a „Balakot plusz” néven ismert stratégiát követi, amely a terrorista központok megsemmisítésére irányult, egyidejűleg a de-eszkalációs üzenet hangsúlyozásával. Az indiai források szerint a légicsapások célja a deterrence, vagyis a visszatartás helyreállítása volt, mivel úgy vélik, hogy az 2019-ben kialakult visszatartó erő már gyengült.
A pakisztáni szakértők, mint Ejaz Hussain, prognosztizálják, hogy a pakisztáni hadsereg reakciója elkerülhetetlen, és a következő lépés a diplomáciai kapcsolatok kezelése lesz. A feszültségek ellenére néhány szakértő még mindig reméli a de-eszkaláció lehetőségét, ám a helyzet gyorsan változhat. Pakisztánban a közvélemény az utóbbi években a háborús retorikával szemben egyre kritikusabbá vált, ami új kihívások elé állítja a hadsereget.
India és Pakisztán között a helyzet folyamatosan változik, és a következő napokban a feszültségek további eszkalálódásának lehetősége is fennáll. A diplomáciai csatornák állandó fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a konfliktus további mélyülését, miközben a nemzetközi közösség figyelemmel kíséri a két ország közötti alakuló feszültségeket.
Ezeket is érdemes megnézni
Kolumbia szélerőművei: ígéret és kihívás az őslakosok számára
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét
