Aszteroida, amely az élet alapjait rejti, állítják a tudósok

A legújabb kutatások szerint az élet kémiai építőkövei megtalálhatóak a Bennu nevű aszteroida szemcsés porában, ami izgalmas felfedezéseket hozott a tudomány világában. A NASA által 2023-ban Földre hozott aszteroidaminták elemzése során kiderült, hogy a Bennu felszíne gazdag ásványi anyagokban és több ezer szerves vegyületben. Ezek között megtalálhatóak az aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükséges molekulák, valamint a nukleobázisok, amelyek a DNS alapvető alkotóelemei. Bár ez nem jelenti azt, hogy valaha is létezett élet a Bennun, ez a felfedezés alátámasztja azt a teóriát, miszerint az aszteroidák szállították a Földre ezeket a létfontosságú összetevőket, amikor milliárd évekkel ezelőtt becsapódtak bolygónkra. A tudósok véleménye szerint ezek az összetevők más világokra is eljuthattak a Naprendszerünkben.

Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus mineralógusa, a kutatásokkal kapcsolatban elmondta: „Amit tanultunk, az lenyűgöző. Ez a saját eredetünkről mesél, és lehetőséget ad arra, hogy válaszoljunk az élet eredetével kapcsolatos nagy kérdésekre. Ki ne akarná tudni, hogyan kezdődött az élet?” A kutatások eredményei a Nature és a Nature Astronomy tudományos folyóiratokban jelentek meg, amelyek részletesen bemutatják a Bennu minták elemzését.

A NASA Osiris Rex nevű űrhajója egy robotkar segítségével gyűjtött be egy kis részt a 500 méter széles aszteroidából, majd ezt egy kapszulába csomagolva hozta vissza a Földre. A minták között körülbelül 120 gramm fekete por található, amelyet a világ tudósai között osztottak el. Bár ez elsőre nem tűnik sok anyagnak, a kutatók számára igazi kincseknek bizonyult. Russell professzor hozzátette: „Minden egyes szemcse új információt nyújt nekünk a Bennuról.” A kutatók az Egyesült Királyságban körülbelül egy teáskanálnyi aszteroidát vizsgáltak, ami rengeteg új felfedezést eredményezett.

A kutatás során kiderült, hogy a Bennu tele van nitrogén- és szénalapú vegyületekkel. Ezek között szerepel a földi élet által felhasznált 20 aminosav közül 14, valamint mind a négy gyűrűs molekula, amelyek a DNS-t alkotják: adenine, guanine, cytosine és thymine. A kutatás során különböző ásványokat és sókat is felfedeztek, amelyek arra utalnak, hogy víz valaha jelen volt az aszteroidán. Ezen kívül ammóniát is találtak a mintában, ami fontos a biokémiai reakciókhoz. Néhány ilyen vegyület már korábban is előkerült a Földre zuhant meteoritokban, de másokat eddig még nem sikerült azonosítani.

Russell professzor kiemelte, hogy „hihetetlen, mennyire gazdag az anyag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket eddig nem láttunk meteoritokban, és az összetevőik kombinációja is újdonság.” E felfedezések tovább bővítik azt a növekvő bizonyítékot, hogy az aszteroidák vízet és szerves anyagot hoztak a Földre. Dr. Ashley King, a Természettudományi Múzeum munkatársa elmagyarázta, hogy a korai Naprendszer rendkívül zűrzavaros volt, és milliónyi Bennuhoz hasonló aszteroida repkedett. Az elmélet szerint ezek bombázták a fiatal Földet, megtermékenyítve bolygónkat az óceánok kialakulásához szükséges összetevőkkel és az élet lehetőségével.

Bár a Föld egyedülálló abban, hogy eddig itt találtunk életet, a tudósok tudják, hogy az aszteroidák ezekkel az összetevőkkel a Naprendszer más bolygóira is hatással voltak. „Az egyik legfontosabb kérdés, amit most próbálunk megérteni, az, hogy ha megvannak a megfelelő feltételek, miért alakult ki az élet itt a Földön, és vajon találhatunk-e életet máshol a Naprendszerünkben?” – tette hozzá Dr. King. Ez egy alapvető kérdés, amelyre a tudósok a jövőben is keresik a választ, hiszen még hosszú évtizedek várnak rájuk a Bennu porának kutatásában és a kozmosz többi részének felfedezésében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vd1zjlr5lo