Német védelmi miniszter: Oroszország négy éven belül támadhatja meg a NATO-t
A nyugati szövetség, a NATO tagjainak fel kell készülniük egy esetleges orosz támadásra a következő négy évben – figyelmeztetett Carsten Breuer, Németország védelmi főnöke. A BBC-nek adott nyilatkozatában Breuer elmondta, hogy Oroszország évente több száz harckocsit gyárt, amelyeket akár a balti államok ellen is bevethetnek 2029-re, vagy akár korábban is. Hangsúlyozta, hogy a NATO, a Észak-atlanti Szerződés Szervezete, egységes maradt az ukrajnai háború ügyében, annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia részéről az utóbbi időszakban különböző vélemények jelentek meg. Breuer a Sangri-la párbeszéd keretein belül beszélt, amelyet Szingapúrban rendeztek meg, és ahol a védelmi kérdések kerültek terítékre.
A NATO országainak vezetői hamarosan összeülnek Hágában, ahol a védelmi költségvetésekről és más fontos témákról fognak tárgyalni. Breuer arra figyelmeztetett, hogy a NATO egy „nagyon komoly fenyegetéssel” néz szembe Oroszország részéről, amelyet ő még soha nem látott 40 éves katonai pályafutása alatt. Jelenleg Oroszország hatalmas mértékben növeli a haderejét, évente körülbelül 1500 fő harckocsit gyárt. Breuer elmondta, hogy „nem minden egyes tank megy a háborúba Ukrajnába, de azok is készletekbe kerülnek és új katonai struktúrákba, amelyek mindig a Nyugat felé néznek”. Oroszország 2024-re négymillió 152 mm-es tüzérségi lőszert is gyárt, és ezek egy része sem Ukrajnába megy, tette hozzá Breuer.
A szakértők szerint Oroszország készletezése és a szándéka, hogy a balti államok ellen támadást indítson, aggasztó. Breuer megjegyezte, hogy 2029-re kell felkészülnünk, de nem garantálhatja, hogy ez a dátum nem hamarabb érkezik el. „Készen kell állnunk a harcra már ma este” – fogalmazott. Sokakban régóta él a félelem, hogy egy NATO-tagállam ellen indított támadás szélesebb háborút robbanthat ki Oroszország és az Egyesült Államok között, amely a NATO kulcsfontosságú tagja. A NATO szerződésének 5. cikkelye értelmében bármely tagállam elleni támadás azt jelenti, hogy a többi tagállamnak meg kell védenie azt.
Breuer kiemelte a Suwalki-hágot, amely Litvánia, Lengyelország, Oroszország és Fehéroroszország határán fekszik, mint az egyik legsebezhetőbb területet. „A balti államok valóban ki vannak téve az oroszoknak. Amint ott vagy, valóban érzed ezt” – mondta, utalva a helyi beszélgetésekre. Az észtek például a közeli tűzvészhez hasonlították helyzetüket, ahol „érzik a hőt, látják a lángokat és érzik a füstöt”, míg Németországban „valószínűleg csak egy kis füstöt látnak a horizonton”.
Breuer megjegyezte, hogy Oroszország nézete a háborúról más, mint a nyugati államoké, ahol Moszkva a konfliktust egy „folyamatnak” tekinti a NATO-val, és próbálja megtalálni a módját a védelmi vonalak megkerülésére. Az utóbbi időszakban több támadás is történt, mint például a balti-tengeri tenger alatti kábelek elleni támadások, valamint kibertámadások az európai közlekedési rendszerek ellen. Breuer hangsúlyozta, hogy a NATO-tagoknak újra fel kell építeniük haderejüket. „Amit most tennünk kell, az az, hogy valóban belevágunk, és azt mondjuk mindenkinek, hogy növelje a védelmi képességeit, mert erre szükség van” – mondta.
A BBC kérdésére, hogy a NATO összetartása mennyire érintett a Magyarország és Szlovákia közötti szorosabb kapcsolatok miatt, Breuer hangsúlyozta, hogy a szövetség még mindig egészséges. Rámutatott Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozására, amely az ukrajnai háború kezdetét követően történt. „Soha nem láttam ilyen egységet, mint most” – mondta, hangsúlyozva, hogy mindenki érti a NATO-t fenyegető veszélyt, és hogy a kollektív védelem irányába kell fejlődni.
Breuer megjegyzései újabb jelei a Németország védelmi és orosz politikájában bekövetkezett jelentős változásoknak. Mint sok nyugati ország, Németország is évekig csökkentette katonai költségvetését, de egyre inkább felismerik a fordulat szükségességét, még a Zöld Párt is támogatta a költségvetési korlátozások eltörlését. De miközben a nyugati katonai és politikai vezetők készen állnak a harcra, kérdések merülnek fel arról, hogy ez inkább ambíció, mintsem valóság. Évekbe telik, amíg Európa katonai ipara fel tudja venni a versenyt az orosz fegyvergyártási ütemezéssel. Az Egyesült Államok is csökkenti védelmi kötelezettségeit Európában, hogy az Indo-csendes-óceáni térségre összpontosítson.
Ezeket is érdemes megnézni
Kanadai politikai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, miközben a klímaváltozás háttérbe szorul
Az ötöslottó eddigi legnagyobb nyereménye és történetei
