Rizses vicc miatt bukott le egy japán miniszter

Japánban a közelmúltban komoly politikai botrány robbant ki, miután az ország mezőgazdasági minisztere, Taku Eto kijelentette, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mivel a támogatói „bőséges” ajándékokkal látják el. A miniszter viccnek szánt megjegyzése azonban széleskörű felháborodást keltett, ami végül a lemondásához vezetett. A helyzet különösen aggasztó, mivel Japán az utóbbi évtizedek legnagyobb megélhetési válságával néz szembe, amely a rizs árának drámai emelkedésével jár. Az elmúlt egy évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbak. Eto bocsánatot kért, mondván, hogy „túl messzire ment” a megjegyzéseivel, miután az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba ellene. A miniszter távozása újabb csapást jelentett Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának, amely már így is gyengülő köz támogatással küzd.

A rizs Japánban különösen érzékeny téma, hiszen a múltban a rizshiány politikai zűrzavart okozott. A 1918-as években például a rizs árának drámai emelkedése kormányzati válságot eredményezett. Emiatt nem meglepő, hogy a rizs árának alakulása közvetlenül hatással van Ishiba népszerűségére. A 31 éves Memori Higuchi, aki egy hét hónapos kislány édesanyja, a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy számára a jó minőségű ételek elengedhetetlenek a szülés utáni felépüléshez, és szomorú, hogy ha a rizs ára tovább emelkedik, akkor csökkenteniük kell a rizsfogyasztásukat.

Kunio Nishikawa, az Ibaraki Egyetem mezőgazdasági közgazdásza hangsúlyozta, hogy a probléma a kereslet és kínálat egyensúlyának felborulásából fakad, amit a kormányzat súlyos tévedése okozott. 1995-ig a japán kormány szoros együttműködésben dolgozott a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hogy ellenőrizze a rizs termelését. Az ezt szabályozó törvényt ugyan abban az évben eltörölték, de a mezőgazdasági minisztérium továbbra is közzéteszi a keresletre vonatkozó becsléseket a termelők számára. Sajnos 2023-ra és 2024-re a keresletet 6,8 millió tonnára becsülték, míg a valós kereslet 7,05 millió tonna volt. A turisták számának növekedése, valamint a pandémia utáni éttermek látogatottságának emelkedése is hozzájárult a rizs iránti kereslet növekedéséhez, azonban a termelés ennél még alacsonyabb, mindössze 6,61 millió tonna volt.

A mezőgazdasági minisztérium szóvivője elmondta, hogy a rizs iránti kereslet növekedésének több oka is volt, például hogy a rizs viszonylag olcsónak számított más élelmiszerekkel szemben, és a külföldi látogatók számának emelkedése. A gazdák, mint Kosuke Kasahara, aki 59 éves és családja generációk óta foglalkozik földműveléssel, már évek óta nem tudnak megfelelő bevételhez jutni. Elmondása szerint 60 kg rizs előállítása körülbelül 18 500 yenbe (körülbelül 125 dollár) kerül, de a helyi szövetkezet tavaly csak 19 000 yenért volt hajlandó megvásárolni. A kormány az utóbbi években anyagi ösztönzőket kínált a településeknek, hogy csökkentsék a rizs termelését, míg a fiatalabb gazdák a rizs különböző fajtáit választották, amelyeket például szaké készítéséhez vagy állati takarmányhoz használnak.

A magasabb árak ugyanakkor kedveznek a gazdáknak, akik végre profitálhatnak a munkájukból, de a közvélemény egyre inkább dühös lett az árak emelkedése miatt. A kormány márciusban megpróbálta csökkenteni az árakat, amikor az ország vészhelyzeti rizstartalékából aukciót hirdetett. A japán kormány eddig csak természeti katasztrófák után nyúlt ezekhez a tartalékokhoz, így sokan árulónak érezték magukat a döntés miatt. A rizs ára emelkedik Délkelet-Ázsiában is, ahol a gazdasági, politikai és klímával kapcsolatos nyomások miatt hiányok alakultak ki az utóbbi években. Japán azonban olyan súlyos helyzetbe került, hogy 25 év után először elkezdett rizst importálni Dél-Koreából, noha a fogyasztók inkább a hazai fajtákat részesítik előnyben. Ishiba miniszterelnök említést tett arról is, hogy az Egyesült Államokból történő rizsimport bővítését is fontolóra veszi, miközben a kormánya tárgyalásokat folytat Washingtonnal egy kereskedelmi megállapodásról.

Higuchi elmondta, hogy valószínűtlennek tartja, hogy nem japán rizst vásárolnának, hiszen régóta hangsúlyozzák a helyi termelés és a helyi fogyasztás fontosságát. A gazdák véleménye e kérdés kapcsán megoszlik. Míg sokan az öregedő iparról beszélnek, mások úgy vélik, hogy a kormány túlzottan védte a mezőgazdasági szektort. Kasahara szerint a közösségi élet fontos része a mezőgazdaság, és ha a nem nyereséges gazdák tönkremennek, az a vidéki közösségeket súlyosan érintené. A politikai helyzet is érzékeny, mivel Japán nyáron fontos nemzeti választásokat tart, ezért elengedhetetlen, hogy a politikai döntéshozók mind a fogyasztói, mind a termelői oldalon egyaránt sikereket érjenek el.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj42vjrdz1no