Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények zűrzavart hoznak
Donald Trump elnök újabb „falat” épített, ám ezúttal nem a bevándorlók ellen, hanem a munkahelyek és a munkavállalók megvédésére. A közelmúltban bejelentett, legalább 10%-os vámokkal sújtott termékek széles köre egyfajta kereskedelmi védőfalat jelent az Egyesült Államok számára, amely a történelmi kontextusban visszavezet minket egy évszázaddal korábbra, a protekcionizmus korszakába. A hatásai messze túlmutatnak a G7 és G20 országok kereskedelmi bevételein, hiszen olyan szintre emelik az Egyesült Államokat, amelyet leginkább Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán szintjével lehetne összehasonlítani.
A közelmúlt eseményei nem csupán egy globális kereskedelmi háború megkezdését jelentik, hanem azt is, hogy a világ legerősebb hatalma elfordult a globalizációs folyamattól, amelyet korábban maga is támogatott, és amelyből az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húzott. Trump bejelentése során gyakran hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok létrehozta a szövetségi jövedelemadót, és jelentősen csökkentette a vámokat. Ekkoriban az Egyesült Államok kormánya a vámokból főként finanszírozta magát, és nem titkoltan protekcionista politikát folytatott.
A Fehér Ház által levont tanulság szerint a magas vámok tették „naggyá” Amerikát, és ezzel nem volt szükség a szövetségi jövedelemadóra. A globalizáció és a szabad kereskedelem alapjait a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei képezik, különösen az 1817-es komparatív előny elmélete. A lényege, hogy az egyes országok különböző termékek előállításában jártasak, saját természeti erőforrásaik és a lakosságuk találékonysága alapján. Ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobban teljesít, és szabadon kereskedik, akkor a világ minden országa jobban jár.
Az Egyesült Államok ezzel szemben sosem volt teljes mértékben elkötelezett a globalizáció mellett, ami most ismét megnyilvánul a vámok kiszámításának módszerében is. A Fehér Ház állítása szerint a „visszaigazoló” vámok egyedi országokra szabottak, a kereskedelmi tanácsadók által kidolgozott modell alapján. A vámok kiszámítása során figyelembe vették a kereskedelmi hiányt, amelyet a forgalom nagyságával osztottak el. A kereskedelem során az a feltételezés érvényesült, hogy ha egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok tőle vásárol, az „csalásnak” számít, és vámot érdemel.
Ez a megközelítés különösen aggasztó, mivel nem veszi figyelembe a kereskedelmi egyensúlytalanságok valódi okait. Az, hogy egyes országok többletet, míg mások hiányt mutatnak, természetes jelenség a globális kereskedelemben, amely a különböző termelési kapacitások és erőforrások következménye. A Fehér Ház azonban úgy tűnik, hogy elfordult ettől a szemlélettől, és inkább a protekcionista intézkedések irányába tereli az országot. A közelmúlt eseményei arra utalnak, hogy az Egyesült Államok elhatározta, hogy megkísérli csökkenteni a 1,2 billió dolláros kereskedelmi hiányát, és a legnagyobb kereskedelmi deficitjével rendelkező országokat célozza meg.
A Trump-adminisztráció által bevezetett vámok célja egyértelműen a munkahelyek visszahozatala az Egyesült Államokba, különösen a gyártóiparban. Az elnök üzenete világos: a külföldi cégek kerüljék el a vámokat azzal, hogy az Egyesült Államokban helyezik el a gyáraikat. A Biden-adminisztráció által felkínált lehetőségek, amelyeket Trump politikája követett, valószínűleg elősegítik a munkahelyek visszatérését, de a protekcionista politika általános hatása megosztó lehet.
Az Egyesült Államok szolgáltatási szektora prosperált a globalizáció idején, és a Wall Street és a Silicon Valley dominálta a világot. Azonban a jómód nem oszlott el egyenlően az ország különböző régiói között, ami politikai és gazdasági feszültségeket szült. A gyártás visszahozatala és a protekcionista intézkedések bevezetése nemcsak az Egyesült Államok gazdasági helyzetét, hanem a globális kereskedelmi rendszert is átalakítja.
A kereskedelmi háború következményei már most is érzékelhetőek a tőzsdéken, és a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatok alakulása kérdéses. Az Egyesült Államok elfordulása a globalizációtól új kihívások elé állítja a világ többi részét, és a nemzetközi kereskedelemben új szövetségek kialakulásához vezethet. Az elnök által hirdetett védekező politika nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális gazdaság jövőjét is formálja, és a következmények messze túlmutatnak a jelenlegi helyzeten. A közeljövő eseményei megmutatják, hogy a világ hogyan reagál erre az új kereskedelmi valóságra, és hogy milyen hatással lesz ez az Egyesült Államok gazdaságára és társadalmi struktúrájára.
Ezeket is érdemes megnézni
Xi és Putyin: barátságos távolságtartás
Az Egyesült Királyságnak mindent meg kell tennie az EU-val való kereskedelem újjáépítéséért, figyelmeztet a bank vezetője
