Kanadai politikai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, miközben a klímaváltozás háttérbe szorul

A közelgő kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjában Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által jelentett fenyegetés áll, amely jelentősen befolyásolja a választási kampányt. Ezzel párhuzamosan azonban a globális felmelegedéshez való kanadai hozzájárulás kérdése háttérbe szorult. A két fő párt, a Liberálisok és a Konzervatívok, új energiai infrastruktúrák kiépítésére irányuló terveket sürgetnek, miközben a céljuk az USA-tól való függetlenedés. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője, azt ígéri, hogy Kanadát a hagyományos és zöld energia globális nagyhatalmává alakítja. Ezzel szemben Pierre Poilievre, a Konzervatívok vezetője, az olaj- és gázszektor fellendítését szeretné, és eltörölné az ipari szén-dioxid-adót. Ez a megközelítés jelentős eltérést mutat a 2021-es választásoktól, amikor a környezetvédelem volt a legfontosabb téma a választók körében. Akkor a két nagy párt egyetértett abban, hogy Kanadának gyorsan át kell állnia a zöld gazdaságra, amire 2021 júniusában egy nettó zéró kibocsátási törvény is született. Ezzel szemben a mostani választások során már nincs meg az a fajta egység.

Carney, aki március elején vette át a Liberális Párt irányítását és a miniszterelnöki posztot, hosszú éveken át a klímaváltozás nemzetközi szószólójaként működött. Korábban az Angol Bank kormányzója volt, valamint az ENSZ éghajlatváltozási és pénzügyi különmegbízottjaként tevékenykedett. Emellett ő volt a Glasgow-i Pénzügyi Szövetség a Nettó Zéróért társelnöke, amely a COP26 egyik fontos eredménye volt. Azonban miniszterelnökként első intézkedése a fogyasztói szén-dioxid-adó eltörlése volt. Ezt az adót, amely a Liberálisok által bevezetett klímavédelmi intézkedés volt, 2019-ben hozták létre, és a szén, olaj vagy gáztermékeket használó fogyasztók számára többletköltséget jelentett. Bár ez az intézkedés népszerűtlen volt, a Konzervatívok számára könnyű célpontot jelentett a megélhetési költségek növekedésének okolására. Poilievre többször is „Szén-dioxid-adó Carney”-nak próbálta beállítani ellenfelét.

Néhány elemző úgy véli, hogy az adó eltörlése politikai szempontból bölcs döntés volt, míg mások hibának tartják. Catherine Abreu, az International Climate Politics Hub igazgatója, a kanadai Nettó Zéró Tanácsadó Testület tagja, úgy véli, hogy „ezzel az első lépéssel azt az üzenetet közvetíted, hogy a klímaváltozási politika túl drága és nem előnyös számunkra, ami valójában nem igaz”. Carney kampánya az energia ügyében Kanada „világvezető szuperhatalommá” válását célozza meg, hangsúlyozva a pragmatikus megközelítést, és sürgetve a zöld energiabefektetéseket, valamint a zöld közlekedési és építkezési projekteket, anélkül, hogy túl sok részletet osztana meg. Emellett a szén-dioxid-elnyelő technológiákba való befektetést is sürget.

Az utóbbi időszakban a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a kanadai választók klímaváltozással kapcsolatos aggodalmai háttérbe szorultak, míg a megélhetési költségek, az energia és a lakhatási költségek egyre fontosabbá váltak. Az Ukrajnában dúló háború új hangsúlyt fektetett Kanada bőséges természeti erőforrásaira, köztük olajra, gázra és kritikus ásványi anyagokra. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora szerint „sorozatos geopolitikai szövetségesek keresték fel Kanadát, hogy kifejezzék, szeretnék az ország ásványi anyagait, és Kanada legyen a geopolitikailag biztos elsődleges nyersanyag-beszállítója Oroszország helyett”.

Pierre Poilievre, aki Carney utódjaként kandidál, a megélhetési költségek kérdésére épít, és szigorúbb törvényeket sürget a törvény és rend fenntartása érdekében, valamint a „woke” kulturális kérdésekben. A Konzervatív Párt erős szavazóbázissal rendelkezik az energiarich területeken, és az olaj- és gázipar jelentős bővítését, valamint a szén-dioxid-adó eltörlését támogatja. Miközben Poilievre nem foglalt állást Kanada nettó zéró céljait illetően, azt állította, hogy jobb lenne a világnak, ha India és más ázsiai országok „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék. Winfield professzor szerint a Konzervatívok olaj- és gázipar bővítésére vonatkozó javaslatai valószínűleg vonzóak lesznek a választók számára, még akkor is, ha a termelés bővítésének előnyei nem feltétlenül állják meg a helyüket.

Függetlenül az éghajlati kérdésektől, a választók számára a legfontosabb kérdés, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni a harcias amerikai elnököt. Ez különösen fontos az olaj- és gázipar szempontjából, hiszen Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajbeszállítója, a nyersolaj-termelés körülbelül 90%-a az amerikai piacra kerül. Az energiatételek hatása pedig katasztrofális következményekkel járhat a munkahelyekre és a gazdaságra. Carney az egyik vitában azt hangsúlyozta, hogy „a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott”. A nyugati tartományokból keletre történő olaj- és gázszállítás iránti érdeklődés is megújult, amely eddig a korábbi energetikai folyosó, az Energy East projekt körüli ellenállás miatt nem valósult meg.

A választási kampány során mindkét párt ígéretet tett az „energiakoridorok” gyorsítására, bár Carney támogatása a vezetékek iránt ingadozik, mivel tudja, hogy azok népszerűtlenek a környezetvédők körében. Az Insurance Bureau of Canada szerint 2024-ben a időjárás okozta biztosított veszteségek összege elérte a 8,5 milliárd kanadai dollárt, ami háromszorosa a 2023-as adatnak. A két vezető politikai irányzata a fosszilis tüzelőanyagok jelentős szerepét hangsúlyozza Kanada gazdaságában, amely éles ellentétben áll az ország klímavédelmi kötelezettségvállalásaival. Yves-François Blanchet, a Quebec alapú Bloc Québécois vezetője a két politikust „klímaváltozással kapcsolatos tagadásban” vádolta, mondván, hogy „sajnálom, hogy elrontom a bulit, de mesebeli történeteket meséltek a tiszta olajról és gázról”. Kanada nemzetközi szinten azt ígérte, hogy 2030-ra 40-45%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását az 2005-ös szinthez képest, de 2023-ra csak

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87pev3jpyyo