Ki Robert Prevost, az új XIV. Leo pápa?
A Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelentették Robert Francis Prevost nevét, akit mostantól Leo XIV néven ismerünk. A 69 éves Prevost a 267. pápa, és egyedülálló módon ő az első amerikai, aki betölti ezt a szerepet, bár sokáig latin-amerikai misszionáriusként tevékenykedett Peruban. Chicagóban született 1955-ben spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Fiatal korában már ministrált, majd 1982-ben pappá szentelték. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, ahol plébánosi feladatokat látott el szülővárosában. Prevost peruáni állampolgárként vált ismertté, aki szoros kapcsolatokat épített ki a marginalizált közösségekkel, segítve őket a társadalmi beilleszkedésben.
Leo XIV pápaként első beszédében emlékezett meg elődjéről, Ferenc pápáról. „Még mindig halljuk fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta a lelkes tömegnek. A pápa hangsúlyozta, hogy együtt, kéz a kézben Istennel kell előre haladnunk. Prevost a Szent Ágoston Rend tagjaként is tevékenykedett, 2014-ben Ferenc pápa Chiclayo püspökévé nevezte ki. Magas rangú pozíciójának köszönhetően jól ismert a latin-amerikai bíborosok körében, hiszen a püspökök kiválasztásáért és ellenőrzéséért felelős dicasterium vezetője volt. 2023 januárjában érseki rangot kapott, és nem sokkal később bíborossá is kinevezték.
A figyelem most Leo XIV első nyilatkozataira összpontosul, hogy vajon folytatja-e elődje reformjait a katolikus egyházban. Prevost várhatóan osztja Ferenc pápának a migránsok, a szegények és a környezetvédelmi kérdések iránti nézeteit. Egykori szobatársa, John Lydon, a BBC-nek úgy nyilatkozott Prevostról, mint „nyitott”, „lelkesen segítőkész” és „nagyon figyelmes a szegények iránt”. Személyes hátteréről elmondta, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem, de a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, francia és spanyol származásúak… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébánián” – fogalmazott.
Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán a második amerikai pápának nevezi őt, hiszen Ferenc pápa argentin származású. Az utóbbi hónapokban Prevost láthatóan kihívást jelentett az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance nézeteinek, hiszen a nevén futó közösségi média fiók megosztott egy bejegyzést, amely kritikát fogalmazott meg a Trump-kormányzat deportálási politikájával kapcsolatban. „JD Vance téved: Jézus nem azt kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket” – állt a posztban, amely a National Catholic Reporter weboldalán megjelent kommentár címét ismételte. A BBC megkereste a Vatikánt, hogy megerősítse, valóban Prevost fiókjáról van szó, de választ nem kaptak.
Perui tartózkodása alatt Prevost nem tudta elkerülni a katolikus egyházat sújtó szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányokat, bár egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy bármilyen eltussolásban részt vett volna. A Leo név választása a dinamikus társadalmi kérdések iránti elköteleződést jelzi. Az első Leo pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, Attila hun vezért próbálta lebeszélni Róma ostromáról. Az utolsó Leo pápa, aki 1878-tól 1903-ig vezette az egyházat, jelentős hatású írást készített a munkásjogokról.
Seán Patrick O’Malley, Boston egykori érseke, blogján kifejtette, hogy az új pápa a szociális igazságosság örökségével azonosított név mellett döntött, amely jól illeszkedik a 19. század végén, a társadalmi átalakulás időszakában végzett munkájához. Leo XIV LGBT-ügyekkel kapcsolatos álláspontja még nem világos, de egyes csoportok, köztük a konzervatív bíborosi kollégium, úgy vélik, hogy talán kevésbé támogató, mint Ferenc pápa. Ugyanakkor Leo XIV támogatta Ferenc pápa azon döntését is, hogy nőket engedjen be a püspökök dicasteriumába, hangsúlyozva, hogy a nők jelenléte jelentősen hozzájárul a legjobb jelöltek kiválasztásához.
Prevost a klímaváltozásról szólva az akcióra való átállás szükségességét hangsúlyozta. Az embereket arra szólította fel, hogy építsenek ki kölcsönös kapcsolatot a környezettel, és konkrét intézkedéseket javasolt a Vatikánban, mint például napelemek telepítése és elektromos járművek használata. A római katolikus egyház új vezetője tehát nemcsak vallási, hanem szociális kérdésekben is aktív szerepet kíván vállalni, és a jövőben is figyelemmel kísérjük, hogyan alakítja az egyház jövőjét.
Ezeket is érdemes megnézni
A sárga villogó használatának szabályai és fontos tudnivalók
Légi járművek GPS-ét hackelik, új órák biztosíthatják a biztonságukat
